Új történelmi kiindulóponton állva, és szembenézve a világban zajló változásokkal, a Kína-Oroszország kapcsolatok a The Times új, erős hangját, új attitűddel szólalnak meg. 2019-ben Kína és Oroszország továbbra is szorosan együttműködött olyan fontos nemzetközi kérdésekben, mint a koreai nukleáris kérdés, az iráni nukleáris kérdés és a szíriai kérdés. A méltányosság és az igazságosság mellett Kína és Oroszország szilárdan kitartott a nemzetközi rendszer mellett, amelynek középpontjában az Egyesült Nemzetek, és a nemzetközi jog volt az alapja, és előmozdították a világ multipolaritásának és demokráciájának folyamatát a nemzetközi kapcsolatokban.
Bemutatja a kétoldalú kapcsolatok magas szintjét és a kétoldalú együttműködés speciális, stratégiai és globális jellegét. A Kína és Oroszország közötti szolidaritás és koordináció erősítése stratégiai döntés, amelyet a két fél hosszú távú békéje, fejlődése és megfiatalodása érdekében hoztak. A globális stratégiai stabilitás és a nemzetközi erőegyensúly fenntartása szükséges, a két ország és a nemzetközi közösség alapvető érdekeit szolgálja.
Amint azt Wang Yi kínai államtanácsos és külügyminiszter, valamint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elmondta, a Kína-Oroszország együttműködés nem irányul harmadik félre, és azt semmilyen harmadik fél nem fogja provokálni vagy beavatkozni. Lendülete megállíthatatlan, szerepe pótolhatatlan, kilátásai határtalanok. A jövőre nézve a két elnök megállapodott abban, hogy 2020 és 2021 között Kína-Oroszország Tudományos és Technológiai Innovációs Évet tartanak, hogy közösen erősítsék a független kutatási és fejlesztési képességeket.
Az úttörő innováció, a kölcsönös előnyök és a mindenki számára előnyös együttműködés jegyében a két ország tovább fogja szinergiázni fejlesztési stratégiáit, mélyen integrálni fogja fejlesztési érdekeit, és összehozza népét.
Negyedszer, az antiglobalizáció és az izolacionizmus erősödik
A 21. században Kína és más fejlődő országok felemelkedésével a nyugati országok dominanciája kezdett megrendülni. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) szerint 1990-ről 2015-re a fejlett országok aránya a globális GDP-ben 78,7 százalékról 56,8 százalékra csökkent, míg a feltörekvő piacoké 19,0 százalékról 39,2 százalékra emelkedett.
Ezzel párhuzamosan a kiskormányt, a civil társadalmat és a szabad versenyt hangsúlyozó neoliberális ideológia az 1990-es évek végétől apadni kezdett, és az erre épülő washingtoni konszenzus a globális pénzügyi válság hatására csődbe ment. Ez a hatalmas változás arra késztette az Egyesült Államokat és néhány más nyugati országot, hogy visszafordítsa a történelem kerekét, és globalizációellenes politikát fogadjon el saját érdekeinek védelme érdekében.
Feladás időpontja: 2022.11.28